2013. április 28., vasárnap

Hervay Gizella - Három hangra



Három szerelem az életem.
Semmim sincs ezen kívül.
Rád gondolok: évek rácsai közt
az emlék elfeketül...

Jaj, szívem, olyan sovány vagy,
meg ne szánjon a halál!
Homlokod mögött a világ
elfehérült szájjal kiált. -

Szótlanom, egyetlenem,
tenyered tenyeremen.
Testednek tiszta menedék:
a csók a léleknek nem elég.

Nem elég három szerelem:
három árvaság idebenn.
Három homlok is kitaszít.
Fehér a magány, mint az ing.

Fehér az ing, fehér a halál.
Csak az él, aki társra talál.
Szótlanom, egyetlenem,
tenyered tenyeremen.

2013. április 15., hétfő

Szubkvantum-kinetika

Nos, eddig ha kérdezték, hogy engem úgy őszintén, mi az, ami legmélyebben foglalkoztat, mindig egy kicsit zavarban éreztem magam, ugyanis nem tudtam, hogy mi is az pontosan, nem tudtam a nevét. Az adott volt, hogy kozmológusok és kvantumfizikusok foglalkoznak ilyesmivel, mikor magukra akarják haragítani saját szakmájukat. Ez volt csak bizonyos.
Ha el kellett volna magyaráznom, először azt mondtam volna: "Ahol a tudomány és a hit/varázslat találkozik, ott vagyok mindig - gondolatban."
Ha ez kicsit fellengzősnek hatott volna - nem értem, miért :D - akkor tovább próbálkozhattam volna:
A világ, az univerzum és minden dolgok működését szeretném nem csak hinni de meg is érteni. Ennek pedig legmegfelelőbb módja, ha a világ keletkezésével és működésével foglalkozó tudományok - pl:kozmológia, kvantumfizika -kicsit rápislantanak ilyenekre, mint az asztrológia, vallások, mitológia, okkultizmus stb.
De ha már csak megpróbálnak nem élettelen, mechanikus rendszerekben gondolkodni és bevetik a pszichológiát vagy épp a kémiát, máris valami organikusabb, életszerűbb, igazabb útra terelhetik a témát.

És nagy szerencsém vala, mert bár már találkoztam ilyen típusú könyvvel - pl: Holografikus Univerzum - de az nem nevezte meg, hogy konkrétan miről is beszélek épp.
Most elkezdtem egy könyvet. Igazán jónak tűnik. Lelkesítő és érdekfeszítő így, az elején.

Paul A. LaViolette - Az Ősrobbanáson Túl "A tudományos mű és egy merész hipotézis szintézise ez a könyv. Egyrészt azt állítja, hogy az ókori mítoszok legmélyebb szimbolikus igazságai a modern tudományos fogalmak előképei. Másrészt felveti, hogy a kozmikus teremtés ma is folyik, amire napjaink elméleti fizikája csupán célozgatni mer."

Nagyjából erről szól a könyv, azaz a világ keletkezését firtató mítoszokon keresztül vizsgálja a tudomány ezzel kapcsolatos mai álláspontját, s ugyanezt összeveti még asztrológiával és egyéb okkult tudományokkal.

Ezen kívül végig emlegeti könyvében ezt a bizonyos szubkvantum-kinetikát, ami a fizika olyan módszertana, ami előfeltételezi, hogy az anyagi létezők forrása, azaz az atomok közti tér nem egy fizikai mechanizmus, hanem kémiai szerveződés. És itt betör a képbe egy mindent átható organizmus, az egész világot magában foglaló egységes létezés. És itt bejön a képbe minden, ami vallás, minden, ami élő, minden, ami természetes és a világ működésére vonatkozó képünk egyszerre egy össztudománnyá alakul, ami mindenre egyetemes válaszokat kínál.

Nyaaahhahajj....

2013. április 11., csütörtök

Születésnapjára

AZ ÁRNYÉKOK...

Az árnyékok kinyúlanak,
a csillagok kigyúlanak,
föllobognak a lángok
s megbonthatatlan rend szerint,
mint űrben égitest, kering
a lelkemben hiányod.

Mint tenger, reng az éjszaka,
növényi szenvedély szaga
fojtja szoruló mellem.

Végy ki e mélyből engemet,
fogd ki a kéjt, meritsd szemed
hálóját mélyre bennem.

1937. jún.

József Attila