2014. február 9., vasárnap

Arthur

Amit eddig a lelkem szimbólumának hitem, a mai este teljesen elszakadt tőlem.
Borzalmas érzés volt, pont így képzelem,ahogy az Északi Fényben elválasztják az embert a lelke közvetlen -állati formában élő - vetületétől.
Pánikoltam. Arthur teljesen bevadult, tudtam, hogy nem vagyok mellette biztonságban. Apát hívtam, hogy segítsen.
Akkor megértettem, hogy a kutyának inkább a férfiakhoz való hozzáállásomhoz van köze szimbolikailag, mint hozzám vagy a lelkemhez.
Valami megváltozott. Valami nagyon furcsa. Remélem rájövök, mi történt....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése