2016. április 29., péntek
novella
Egy tolószékben gurigáztam át Debrecenen. Elég jól ment de kényelmetlenul ereztem magam hogy nyomoréknak néznek az emberek. A Déry térnél felálltam és inkább magam előtt toltam tovább. Szemben jött egy "menet" aminek a végén Babi (nagymamám volt. Mire elmentem mellettük, az utcából egy gyönyörű kert elhanyagoltan burjánzó hátsó része lett, és egy hatalmas, szintén gyönyörű régi kapu állta az utamat. A nyagymamám odadobott nekem egy hozzá illő kulcsot. Nagyon akadt a zárban, kiabàltam hogy segítsenek már, de elterelte a figyelmemet egy pók, ami a hajamba ragadt. Végul nagymamam azt segitett kivenni a hajambol, bar tudtuk, hogy mérgespók, de inkább a kezével kivette.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése