art blog

Az Art blogom /vigyazzmegart/ elköltözik

"A mai napon az Angyal utca 7-be költöztem, ezentúl ott számítsatok az új posztokra! Plussz ezt (tehát azt) az oldalt meg fogom szüntetni. "

Sarah Ann Loreth

 

Ki korán kel...

Rájön, hogy mennyi minden tennivalót bele lehet sűríteni egy napba! Komolyan mondom, meg vagyok döbbenve. :D
Az állandósult depresszív hullámaim kilábalása érdekében napirendet készítettem magamnak, amiben:

1. 7-kor kelek
2. Tornázok vagy sétálok egy órát
3. Egy nap legalább két órát foglalkozom a kötelességeimmel, mint pl. az iskola.
4. Olvasásra és kreatív alkotómunkára kényszerítem magam minden délután :D
5. Kulturálisan és spirituálisan is töltekezem egy egy órát.
6. És minden vasárnap templomba (azaz kiállításra) megyek.

Általában úgy vagyunk a napirendekkel, hogy kellőképp szigorúak vagyunk magunkhoz, így viszonylag nehéz betartani és rövid idő után fel is hagyunk vele. Jelen helyzetben a napirend hatékonysága még nem derült ki, viszont azt kell megállapítanom, hogy élvezem az egészet és pozitívan hat rám, így elképzelhetőnek találom, hogy hosszú távon is ki tudok tartani mellette.

Pár napja csinálom és azt veszem észre, hogy elégedetten zárom a napokat, nem a jövőmön frusztrálok, másrészt úgy érzem, tartok valamerre, ez is nyugtat. Eddig az iskolai követelményeken is sokat stresszeltem, úgy éreztem, hogy irreálisak, most viszont, hogy ütemesen haladok vele, már ezt is a kezemben érzem.

NAPIREND! Mindenkinek ezt ajánlom. :)

Baraka

Ez egy film. Ez egy részlet.

Nem értem, hogy mit csinálnak a csirkékkel, de engem nagyon kiakasztott. Borzalmas. :S

Szindbád

Most ismételten következik az a rész, hogy: "aki nem akarja, hogy lelketlennek tituláljam..."
Igen. A Szindbádot - Krúdy Szindbádját - el kell olvasni.

Nagy küzdelem volt nekem ez a könyv. Azaz ez három könyv egyben, nem? Szindbád Ifjúsága, Szindbád utazásai és a Szindbád - a feltámadás.
Megszámolhatatlan pár oldalas kis novella. Ami összeköti őket, az a szerelem és persze a főhős, Szindbád. Egy nagyon kettős alak, akit épp úgy szeret az olvasó, mint amennyire haragszik rá. Szinte mindegyik novella után megfogadtam, hogy nem olvasok tovább. De végül kitartottam és ennek örülök, így nyert értelmet végül az egész könyv, a sok kis történet egy végső mondanivalót tartogat számunkra.

Egy rövidke pár mondat a bevezető szövegből, ami nagyon tükrözi a könyv hangulatát:

"...és az ifjúságot ezentúl arra oktatja Szindbád, hogy tisztelje a nőket, mint a virágokat, mint furcsa, gyenge, sokszor kifosztott, megcsalt, megkínzott lényeket... Mily meghatók ők, hogy bármennyit csalódtak, bármennyit sírtak, keseregtek: életük végéig sohasem tudnak máson oly odaadó komolysággal gondolkozni, mint a szerelmen. A szerelem nekik minden: levegőjük, szomjúságuk, csodálkozásuk. Mintha egy létező, megfogható valami volna a szerelem, úgy beszélgetnek róla. - Igaz, hogy ezután nyomban a divat következik a nők gondolatvilágában."

Rendezetlen vágyak

Állítólag ezekkel van a baj. Ha nincsenek rendbe rakva, akkor kiesnek a kontroll alól és átveszik fölöttünk az irányítást. 
PF atya szerint a megoldást a hoszzú távú életcélok jelentik, melyek alapján rendszerezhetjük az annál időben közelebb eső vágyainkat az által, hogy fontosság szempontjából alá vagy főlé rendelhetjük őket a távlati célnak, így viszonyítási pontot nyerünk az amúgy megfoghatatlan térben és időben.

Mondok egy példát. A az életcélom az, hogy vonzó és sikeres nő leszek. Így egy éven belül le kell adnom 5 kilót. Ez eddig egy élet- és egy hosszú távú cél. Ha most azonban 5 percen belül rám tör a vágy, hogy megegyek egy triplacsokis muffin-t, mihez kezdek?

a.) Ha nincsenek hosszú távú céljaim, minden bizonnyal megeszem a muffin-t és tovább merengek azon, miért nem tart sehova az életem, miért vagyok kövér, miért nem tetszem így senkinek. stb.

b.) Mérlegelek és megértem, hogy ha nem engedek a muffin kísértésének, holnap már büszkébb leszek magamra, egy hét múlva talán már nem is érdekelnek a muffinok, egy hónap múlva már szemmel látható eredménye lesz a kitartásomnak, hosszú távon pedig csinos és sikeres nő leszek.

Na ennek a rövidke szösszenetnek a biztos tudatában már alig várom, hogy végre rájöjjek, mi tehetne hosszú távon boldoggá. De vajon mi?

jelenleg az érzéseim az életemmel kapcsolatban Rosemarie Koczÿ képeire emlékeztetnek.

Nem az lenne az első szavam, hogy depresszió. És még csak nem is kiábrándult. Inkább elveszve érzem magam. Akik eddig segítettek az utamat egyengetni - eltűntek. Most kicsit magára hagyva érzem magam, kicsit meg vagyok ijedve mert még nem szokta meg a szemem a félhomályt. Hmm...

Bezárva

Lili, hát semmi említésre méltó nem történik veled mostanában?

Nem. Beteg vagyok. :(

by Simon Monk