2012. január 10., kedd

Lily symbols innocence


Imádom ezt a számot. Meg most úgy idevág. Nem azért, mert végül mindig igazam van, hanem mert végül mindig győz a jó és a jóindulat. Természetesen az előbb említett dolgok így logikailag összekapcsolódnak. :P

2012. január 4., szerda

5 Tibeti


Egy ideje minden nap tornázok. Ha tehetem, reggel, ébredés után. Ilyenkor mindig HohesC® -t iszom és Nutella® -t eszem, egy kis TúróRudi® kíséretében az IKEA® székemen ülve. Mert ez az ingyen reklám helye volt.

De mi is ez a torna, amiről valójából szó van? Öt tibeti... A neve Öt Tibeti....



Wow. Ha férfi lennék, pont ilyen testet akarnék, mint ennek a gyereknek van. Nőként meg olyat, mint a lánynak, csak nagyobb mellekkel. :D



2012. január 2., hétfő

Hát ilyen cukit? Hallatlan!

És tudjátok hol laknak a cukik?
- hát AriZónában.
MUHHAHAHAHHAH

2012. január 1., vasárnap

Érdekes

A wikipédiáról linkelek, csak hogy átérezzétek az igényemet a minőségi információkra:

Boszorkány

A török nyelvek azonos jelentésű baszargan, baszirgan szavából származik, amely az ótörök basz- („nyomni”) igető származéka (ez az eredete a magyar „baszni” szónak is). A boszorkány tehát eredetileg olyan lény volt, aki a babonás hit szerint rátelepszik az alvó ember mellére, megnyomja, és ezzel kínzó álmokat idéz elő. Ez a jelentés megmaradt a lidérc fogalmában (lidércnyomás). A boszorkány szó játékos, becéző formái a boszorka és a boszi.

A bűbájos és az igéző


David Teniers: Boszorkányjelenet
A boszorkányok egyik elnevezése a magyar nyelvi tájakon a bűvös-bájos, bű-bájos volt, tevékenykedése pedig a bűvölés-bájolás. Értelemszerűen e szavak jelentése a gonosszal, a romlottal kapcsolódott össze. Az érdekesség ebben az esetben a és a báj gyökérszavak jelentése, eredete és kapcsolata a boszorkánnyal. Ezek ugyanis az ótörök báj szóból erednek, ami nem mást jelent, mint „köteléket”, „szalagot”, „bilincset”. A magyar „báj”, „bájos” szavak jelentéséből azután az idők folyamán kikopott a pejoratív jelentés és csupán a „lebilincselő”, „mozdulatlanná tevő” átvitt értelmük maradt meg, a jelentésben mélyen elbújva. A szó eredeti jelentését legjobban a boszorkány jelentésű bűbájos (vagyis „igéző”, „rabul ejtő” személy) őrizte meg. A kötés-oldás rítusa kapcsán erre még visszatérünk.

Bű szerzet 

A szóval székely mondásokban találkozhatunk miszerint a "Bűnél is bűvebb" vagy "bű szerzet". Ezek rondaságot kifejező mondások, ebből tudhatjuk, hogy a szó jelentése fertelmes, borzalmas.

Varázsló

A boszorkányokat nevezték még varázslónak, embervesztőnek és ördöngösnek. A varázs szó viszont a szláv vražtli-ból ered amihez az árt, megigéz, jósol jelentések kapcsolódnak. Értelemszerű, hogy az átvett jövevényszavak valamit megőriztek eredeti jelentéseikből, hiszen a magyar varázsló tevékenységéhez ezek a fogalmak kapcsolódnak.

Lidérc 

Mivel a boszorkányok egyértelműen hitetlenek, illetve lepaktáltak a gonosszal használták rájuk a hamis hitű, kanca hitű, illetve lüdérces kifejezést is. A lüdérc, lúdvérc vagy ismertebb nevén a lidérc a magyar népi hiedelemvilág egyik igen érdekes tagja, egyfajta "nyomó" démon. Innen ered a lidércnyomás kifejezésünk is. A népi babona egy másfajta nyomó démont is ismert, ez volt a mora/nora démon (lásd még: vámpír).

Tudákos 

Hívták a boszorkányokat tudálékosnak, tudományosnak is. Nyilván ördögtől kapott gonosz tudásukra utalva ezzel.