Hihetetlenül felpörgött mostanában az életem.
Megszokott lajhár életvitelem nagyban megváltozott most, hogy közeleg a suliban az év vége. Valószínűleg éppen ezért egy ideje pont egy órával később ébredek fel.
És nőttek a melleim. Ezt muszáj volt elmondanom, mert egyszerűen nem bírom felfogni az okát. Bár mindig is a kis mellek megrögzött híve voltam, azért természetesen ezzel is meg tudok barátkozni. A kisebbek sokkal szerethetőbbek nekem, meg praktikusabbak, viselhetőbbek. Általában formásabbak is. De nem hordhatjuk mindig azt, amit leginkább szeretnénk, mert bizonyos dolgok (jelen esetben a természet) közrejátszhatnak. Vagy itt van például a hajam. mióta lelapult és nincs mikrofon fejem, rájöttem, hogy a személyiségemhez abszolút, de tényleg tökéletesen ez a haj illik: kis rövid, seszínű, semmilyen. természetesen a maga végtelenül pozitív, köd értelmében. Na viszont a lényeg az az, hogy annyira fiatalít ez a haj, hogy képtelen vagyok megtartani. A már jól megszokott 15-16 év helyett 13-14 évesnek látszani para. Így, közel 22 évesen. Tudja mindenki, szeretnék kicsitt nagyobbnak tűnni. Ha ennek hosszabb haj az ára, hát legyen.
Magasröptű gondolataimat olvashattátok ma is, de nem tudok most többet, megyek takarítani, mert én vagyok a hetes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése