Most néztem meg a Talpuk alatt fütyül a szél c. filmet.
"Az 1830-as évek betyárvilágában játszódó "eastern" főhőse, Farkas Csapó Gyurka megszökik a börtönből és visszatér a karcagi pusztákra, hogy bosszút álljon feladóin. A pusztai pásztorok védelmet látnak benne, mert életterüket a gazdag, kapitalizálódó vármegye erősen korlátozza. Az elszegényedett dzsentriivadék csendbiztos, Mérges Balázs is csak tessék-lássék veszi üldözőbe az elhíresült betyárvezért, egészen addig, míg Gyurka a vezéri babérokra törő, intrikus Jeles Matyi miatt pásztort nem öl."
Nem is tudom, mit mondjak, egyszerűen nem jutok szavakhoz. Milyen szerethető, milyen fílinges, milyen szórakoztató és az egyik nem magyar színész (Jeles Matyi) szinkronhangja meg maga János vitéz.
Igaz, először enyhe félelemmel töltött el, hogy mi van, ha valami félreértés miatt egy Bud Spencer filmet indítottam el, de aztán eszembe ötlött, hogy Bujtor István is így néz ki. Aztán már jött is ez a naplementés főcím, meg hozzá a zene és nyugodtan visszadőltem a székbe. Mégsem hibáztam. És láss csodát, a film végéig tátott szájjal néztem a monitort, egyedül a pisiszünetes résznél horkantottam fel (nevetve). És bár nincs olyan különösebben érdekfeszítő cselekménye a dolgoknak, valahogy mégis leköti az embert mind a 127perc, amíg tart. tehát csak javasolni tudom.
A nagyszerű, a mesés 10/8as filmek kategóriájába sorolom ezért.
Óhh, és mégvalami:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése