Olyan kis cuki álmom volt, hogy úgy döntöttem, leírom.
A Föld végveszélyben volt. Az emberek épp készültek végleg elhagyni a bolygót. Nagyjából három hatalmas disco-gömb alakú űrhajóba menekültek az emberek, akik túlélték az addig sújtó kataklizmákat.
Nekem nagyon tetszett, olyan volt mint egy hatalmas szálloda, de lehet a kollégiumok ilyenebbek, ezt nem nagyon vágom. Mindenki rohant előre, hogy jó szobát találjon. Én egy olyanba kerültem, ahol négy ágy volt és Melitta és Andi tuti ott volt, meg még Szaszára emlékszem, aki nem tudom, hogyan csinálja, hogy bizonyos időközönként megjelenik az álmaimban, mikor nem is találkozunk vagy beszélünk soha. Szóval ez volt. Aztán áttelepítettek minket mégis egy másik Discogömbre, mert ebbe inkább a katonákat akarták tárolni.
Ekkor esett le hogy három gömb van és ha valaki másik gömbre kerül azt lehet soha többé nem látom. Egy kis veszteség érzet futott át rajtam, de tudtam, hogy nincs mit tenni. Lefoglaltunk egy újabb szobát, azt hiszem, ez kicsit jobban tetszett, mert több fény szűrődött be és világosabb volt a fehér falak miatt is.
Lementem körülnézni, találtam egy alagsort érdekesnek tűnő könyvekkel. Meg egy lépcsőt, ami még lejjebb vezetett. Természetesen, mint egy magára valamit adó horrorfilm szereplő, gondolkodás nélkül leslisszoltam a lépcsősoron. Ott találkoztam először két katonával, akiknek szándékai elég kétesnek hatottak az irányomba, de ők felszívódtak. ez után egy vámpírral találkoztam, aki közölte velem, hogy meg fog enni (ölni). Beszélgetni kezdtünk, mert kíváncsi voltam rá. Azt hiszem, kicsit össze is barátkoztunk, ezért nem hiszem, hogy végül megevett volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése