Önértékelési problémáim mostanában az égig érnek. Nem értem miért. Annyira kívülállónak érzem magam az életemet illetően. Meg fog ez szűnni valaha?
Ma beszélgettem valakivel, aki gyakorlatilag jobban ismer engem, mint én magamat. És ez lehetséges? Nem úgy értem, nem édesanyámról beszélek. Hanem úgy, hogy "lát" engem. Úgy, hogy megért. Anélkül, hogy ismerne, anélkül, hogy én ismerném/érteném magamat. Megdöbbenek az ilyen helyzeteken. Ilyenkor látom, hogy az emberek alapvetően mennyire nem figyelnek oda egymásra. Milyen önzőek tudnak lenni, ha ennyire meg tudok döbbenni azon, hogy törődnek velem.
Mégis, ez a valaki úgy tolt le a bénázásomért, olyan kedvesen, hogy őszintén megnyugodtam tőle. Hibázhatok.
Köd szösszenet:
Nem illek bele a saját világképembe.
Folyton ködösítek...
Nagyon tetszik ez a kép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése