Az utóbbi héten, vagy hetekben egészen furcsa jelenségre lettem figyelmes.
Egy problémám (amit a hajvágással sikerült súlyosbítanom) akkora mértéket öltött a hetekben, annyit törődtem vele, hogy elkezdett realizálódni. :D Viszont egy kifejezetten szerencsés formában! Azon kívül, hogy gyakorlatilag minden nap beszélgettem egy emberrel, aki annak a pár órának az erejéig megvilágosodott részemről és pszichológiai tanácsadással sokkolt :D - Egészen konkrétan úgy értem, az utóbbi hetekben mintha belém láttak volna...- plussz kialakultak olyan helyzetek, ahol ez a probléma problémássá vált, vagy elkezdett megoldásért kiáltani.
És ma este megtörtént a....
Na az történt, hogy tegnap estére már egészen leterhelődtem és már szinte pánikoltam, hogy mi a picsát csináljak magammal. Sokáig nem tudtam elaludni sem, de végül sikerült és igazán pihentető, termékeny álmom volt. Gyakorlatilag megálmodtam a megoldást a dolgaimra, azaz gondolom újra gondoltam az egészet, levontam a tanulságot és egy tanmese segítségével leképeztem a megoldás menetét is. :D wtf...
Nem magát a történetet írom le azt hiszem, hanem a lényeget, mert annyira szimbolikus volt, nem a résztvevők személye volt a fontos, hanem a pozíciójuk az értékrendemben, vagy a szituáció amihez csatolom őket. Így a végső példabeszéd a történet menete szerint:
- Barátokkal, felebarátokkal és idegenekkel egyaránt legyek bizalommal, szeretettel.
- Akivel ismeretség után nem akarok jóban lenni, azt ignoráljam, ne legyek ellenséges, de ne is törődjek vele.
- Idegen helyzetekben maradjak türelmes.
- Ha valaki megbánt, vagy olyat tesz amivel nem értek egyet nyugodtan mondjam el és ne féljek megsértődni sem :D :D
- Ha valaki undorítóan viselkedik vagy nagyon felbosszant, azt ne féljek leteremteni se.
Fura, hogy ezek komolyan nem mennek, de... hmm. meglátjuk. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése