Ma tömtem a kaját.
Mindig tömöm.
De ma többet tömtem.
A reggelim után még megettem a sulirudat is, ami addig csöndben csücsült egy sarokban és lekonyult szájjal várta, hogy valaki rá is figyeljen.
Aztán jöttek a nyusztok. De akármennyit rajzoltam, Petinek csak annyi jött át, hogy autista vagyok, ha nem beszélek, csak rájuk mutogatok.
Holnap megmondom neki, hogy mindig, amikor lemondóan néz rám, egy kis nyuszt - valahol a világ egyik átellenes pontján - sírva fakad.
 |
| szomorú nyuszt a világ átellenes pontján |
 |
| a nagyszüleim esküvői fotója |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése