2011. december 2., péntek

Vérnyúl2

Az alacsony vérnyomás egyik mellékhatása, hogy visszajöttek az álmaim. Mint azt a minap már említettem, általában valami frusztráló, de a mostani igazán izgalmas is volt egyben.

Az volt hogy egy hatalmas épületben menekültünk furcsa titkos ügynökök elől, amiben az volt a para hogy mindenhol ajtók voltak és minden ajtó mögött másik dimenzió volt és muszáj volt átmenni de már akkor ott is vártak ránk a beépített emberek és fegyverrel lövöldöztünk egymásra. És akkor az egyik dimenzió egy kórház terme volt, ahol valami barátaim voltak de őket is ott kellett hagynom és tudtam hogy már soha nem fogok velük találkozni. Ez rossz volt.
Aztán a következő dimenzióban ilyen középkori-fantasy dimenzióban (gótikus- a szerk.) szerzetesekre bukkantam, akik tudtak erről, hogy dimenziókban ugrálok, és azt akarták, hogy maradjak meg segítenek vagy mittomén. Most tűnik fel amúgy, hogy ebben a dimenzióban alig voltak ajtók, szinte nem is. Úgyhogy mindenképp maradtam.
Jajj az nagyon érdekes volt, hogy találkoztam egy jósnővel, aki érmékből jósolt, ami rátapadt a tenyeremre és azt mondta, a nyoma örökre ott marad. És folyamatosan változott, hogy mi volt a nyomatba beleírva tök durva volt.
És ekkor elrabolt valaki felkapott a hátára és elvitt egy ilyen gazdag emberhez, aki rossz ember volt, ezért megettem az aranyhalait majd elszöktem. Azonban mire hazaértem, az összes haveromat gyertyává változtatta valaki, szerintem ez a gonosz csávó. Ekkor próbáltam tenni valamit, ráébredtem, hogy van ott egy másik szoba, ahol aludt egy szatír (mitológiai - a szerk. ) És tőle próbáltam segítséget kérni, de ekkor felébredtem, pedig már pont történt volna valami.
hmm.

A 1730 küldte el a Vodafone-os tartozásomat, erre ébredtem....

by Kassandra

2 megjegyzés:

  1. AAaaaaaa, iszonyatos ilyenkor felkelni, főleg egy ekkora fosra. annnnnyira izgalmas volt!

    VálaszTörlés
  2. :D Semmi értelme semminek. Ez vigasztal. :D

    VálaszTörlés